Földünk a vártnál is gyorsabban melegszik. Az éghajlatok egyre északabbra tolódnak. A mediterrán, mérsékelt égövi éghajlat egyre gyorsabban sivatagosodik el. A spanyolországi nyaralásod idején vagy megfősz, vagy elúszol egy áradásban. Mi lesz itt?
A nyár 36 nappal hosszabb lett, az átlag hőmérséklet több mint 3 fokkal magasabb
Az elmúlt 50 év átlaghőmérséklet mérése alapján a spanyolországi nyári időszak 36 nappal lett hosszabb, mint amit az elmúlt 50 évben mértek. Ez az idegenforgalomnak jót tesz, de a mezőgazdaságban beláthatatlan károkat okoz. A csapadékmentes hónapok kitolódása az elsivatagosodással fenyeget. Ezt a barcelonai Universitat Politècnica de Catalunya (UPC) kutatói állapították meg a legfrisebb tanulmányuk alapján.
A felmelegedés világátlaga 1.19 celsius fok, míg Spanyolországban 1970 és 2022 között ez 3.27 celsius fokos emelkedés volt. Egyre gyakoribbak, egyre elhúzódóbbak a hőhullámok. Szoros kapcsolat van az átlaghőmérséklet emelkedése és a csapadékmennyiség csökkenése között. Nem csak egyre melegebbek a nyarak, de sokkal kevesebb eső is esik, ezáltal az elsivatagosodás még gyorsabb ütemű.
Ez a folyamat úgy tűnik visszafordíthatatlan. Ezért nem az a kérdés, hogy megvalósul-e az éghajlatváltozás, hanem az, hogy ezekre a Spanyolországban élők hogyan tudnak reagálni. Hogyan változik az ott élők életkörülménye, hogyan marad meg a spanyol mezőgazdaság versenyképessége.
Spanyolország lesz a pisztácia királya
A szőlőről és a gabonáról, melyek nem bírják az aszályt, sok gazda állt át például a pisztáciára, ami ráadásul sokkal jövedelmezőbb is. A pisztácia világtermelésének a 67 százalékát évi 400 ezer tonnával az USA biztosítja és a 2022 betakarításban Spanyolország, a maga 9 ezer tonnájával eltörpül, de ez a szám folyamatosan nő.
A gazdáknak érdemes befektetniük, de gyors megtérülésre nem lehet számítani, mivel az ültetést követően minimum 5-7 évre van szüksége egy pisztáciafának, hogy termővé és szüretelhetővé váljon.
A spanyolországi nyár elviselhetetlenné válik
Magyarok százai vásárolnak ingatlant a spanyol tengerparti városokban. De vajon ez hosszútávon az éghajlatváltozás következtében megéri? A spanyolországi tengerparti területek bevételi forrásának a gerincét az idegenforgalom alkotja. A turisták imádták a mérsékelt-mediterrán égöv klímáját, amely egyre gyakrabban válik elviselhetetlenül forróvá. Az egyre gyakoribb, 40 celsius fok feletti hőhullámok elviselhetetlenné teszik a nyaralást és ez egyre több embert tántorít el a spanyolországi nyaralástól.
A hőhullámok nemcsak kényelmetlenné teszik a városlátogatásokat és a szabadtéri programokat, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelentenek, mint a hőguta vagy kiszáradás. Ez különösen a déli régiókban, például Andalúziában és Murciában válik egyre fenyegetőbbé.
A szélsőséges időjárási anomáliák, az özönvízszerű esőzés, az egyre erősödő viharok növekvő fenyegetést jelentenek a part menti településekre és infrastruktúrára. A strandok eróziója, a gyakori áradások és a viharok komoly károkat okozhatnak, csökkentve a tengerparti üdülőhelyek vonzerejét és ezzel együtt a turisták számát is.
Mi várható a jövőben, mit tanulhatunk a spanyoloktól?
Spanyolország és a spanyol turizmus jövője nagyban függ attól, hogy az ország milyen gyorsan és hatékonyan tud alkalmazkodni az éghajlatváltozás okozta kihívásokhoz. Milyen változtatásokat, és milyen megoldásokat találnak ki egy fenntarthatóbb jövő érdekében. Mi lesz az, amit állami szinten kezelnek és melyek azok a megoldások, amit egyéni szinten lehet megvalósítani. Ezek a változások Magyarországot, a magyar éghajlat, a magyar gazdaságot is érintik. Ezért érdemes figyelemmel kísérni, hogy más országok, többek között Spanyolország milyen megoldásokat talál ezekre a problémákra.